Az előző részben áttekintettük, hogy a szervezetben milyen formában és hol található meg az a hatalmas volumenű vízmennyiség, amely a szarvasmarhák testtömegének kb. 67%-t is kiteheti. Ha lemaradtál az előző részről, akkor olvasd el itt:
Traumás retikuloperitonitisz... szép a csengése, igaz? Olvasói kérésre készítettem egy összefoglalót a "szöges" tehén esetről, remélem hasznosnak találjátok.
Az élethez nélkülözhetetlen anyagok listáján az oxigén után a víz a második helyen szerepel. Elképzelni sem tudom, hogyan becsülték ezt meg, de "A háziállataink szervezetében előforduló molekulák 98%-a víz." - olvasható dr. Mark Wilson beszámolója alapján (forrás: lsd. lent).
A Kérődző Akadémia Facebook indulása után nem sokkal tettem fel a kérdést egy hüvelyelőeséses esetfotóm apropóján, hogy "Mit látunk a képen?". Sok válasz érkezett, a legtöbben a méhelőesést válaszolták. A két elváltozás a köztudatban nem különül el, tegyük ezt tisztába!
A cikk apropóját egy minap diagnosztizált, majd sikeresen megoldott méhcsavar eset adta.
A nyár talán egyik legnagyobb problémája a hőstressz, amely akár néhány állatod van, akár több százas állományod, biztosan okoz kisebb-nagyobb veszteséget.
Ebben a cikkben a tejhasznosítású (leginkább) tehenekkel kapcsolatos alapinformációkat és szakszavakat tanulhatsz, vagy ismételhetsz át. Megmutatom, hogy én milyen rendszerben gondolkozom.
A minap közzétettem a Facebook oldalon a fenti képet "Mi történt itt?" kérdéssel. Szinte azonnal érkeztek a helyes megfejtések: szétcsúszás. Sokan megosztottátok azt is, hogy ti is találkoztatok már ezzel a jelenséggel és, hogy a legtöbbször levágás lett az eset vége.
