HŐSTRESSZ - 2. RÉSZ

A hőstressz jelentős kártétellel bír - kiküszöbölni nem tudjuk, de odafigyeléssel, ráfordítással jelentősen csökkenthetjük azt. A hőstresszel kapcsolatos cikksorozat ebben kíván segíteni, hogy megértsd az ok-okozati összefüggéseket, illetve olvashatsz néhány gyakorlati tippet is. A cikksorozat további részeit itt találod:

Hogy lehet az, hogy a kérődzők komfortosak ilyen alacsony hőmérsékleti értékeken? Ha van tipped írd meg a Facebookon, vagy itt üzenetben!

Súlyosabb hőstresszben

• lihegnek (ezzel jelentős mennyiségű nyálat vesztenek - gondolj ilyenkor a nyál bendőbeli puffer szerepére és a magas iontartalmára!),
• nem mutatnak ivarzási aktivitást,
• csökken a tejtermelésük,
• és a legfontosabb: rohamosan csökken az étvágyuk.

A hőstressz okozta károk döntő többségének hátterében az állatok étvágycsökkenése áll. A csökkenő szárazanyagfelvétel és a megnövekedő létfenntartó energiaszükséglet (hiszen a párolgáshoz, amely a leghatékonyabb hőleadási forma jelentős mennyiségű energia szükséges) miatt jóval kevesebb hasznosítható energia marad a tejtermelésre, ivarzásra, vehemépítésre.

A kártétel fokozott a tranzíciós periódus alatt álló állatoknál, azaz azoknál, amelyek az ellést megelőző, és azt követő három-négy hétben vannak. A születendő borjú vitalitására, a kolosztrum mennyiségére és minőségére, az anya étvágyára, involúciójára egyaránt káros hatást gyakorol.

Számos tanulmány leírta, és a gyakorlatban láthatjuk is, hogy a nyári hőstresszes napok negatív hatással vannak nem csak a megtermelt tej mennyiségére, de a minőségére is.

A pajzsmirigyhormonok jelentős szerepet játszanak nemcsak a hőszabályozásban, de a szaporodásbiológiában is. Az energiahiány (a csökkenő szárazanyagfelvétel miatt), valamint az a tény, hogy a hőstresszben csökken a pajzsmirigyhormonok koncentrációja odavezetnek, hogy megnő a vehemvesztés aránya, romlik a fertilitás.

Sőt! Számos tanulmány bizonyította már azt is, hogy a hőstressznek jelentős epigenetikus hatása is van - azaz a szárazonállás alatt, vagy akár már a termékenyülés idején hőstresszes anyák nőivarú utódjainak termelése jelentősen elmarad a nem hőstresszes időszakban születendő üszőborjak későbbi termelésétől. Elképesztő!

Mit tehetünk?

Beede és Collier 1986-os cikkében három alapvető lépést fogalmaztak meg a hőstressz elleni védekezés érdekében: 

1. A környezet alakítása;
2. Tenyésztési és genetikai módszerek a jobb hőtűrőképességért;
3. Takarmányozási lehetőségek.

Környezet alakítása

Árnyékolás

• "Természetesen" a fák szerepelnek az első helyen. Azon túl, hogy árnyékot biztosítanak, a levelek felszínéről történő párolgás hőt von el - így a fák alatt a hőérzet több okból is kellemesebb!
• Ha fémből, fából, stb. készítünk árnyékolót, akkor érdemes figyelni rá, hogy a tető világos színű legyen. Nagyban javíthatjuk a hőérzetet, ha a tető alá hőszigetelő réteget húzunk.
• Egy karámban hová helyezzük az árnyékolót? Milyen tájolású legyen?
  Ez mindig eset függő. Ami szempontokat érdemes figyelembe venni a tervezéskor az az, hogy az árnyékoló legyen:
• jól megközelíthető;
• elegendő belmagasságú: 3,5-4,5 méter - így a tetőről sugárzó hőenergia nem adódik át az állatoknak és elegendő hely van alatt a megfelelő légmozgás számára;
• megfelelő méretű ahhoz, hogy az alá behúzódó állatok ne zsúfolódjanak össze, elkerülve ezzel a tőgytiprásokat,
• száraz padozatú - ezt rendszeresen ellenőrizd és gondoskodj róla!
• A legnagyobb hőségben biztosítsa a legnagyobb árnyékolt területet. A délelőtti napsütés hasznos is lehet: segíthet kiszárítani az aljzatot.
• Az árnyékoló háló jó megoldás lehet. Igaz, hogy a hatékonysága alacsonyabb és az élettartama is rövidebb, mint egy teljesen zárt tetőé, de olcsó, könnyen kialakítható és jelentős a hatása.

Hűtés

• Istállókban gyakorlatias megoldás a ventillátorok és vízpermetezők használata. A ventilláció célja a termelt hő, valamint az alomból illanó ammónia eltávolítása az állatok közvetlen közeléből (nem mellesleg a legyek elleni védelemben is jelentős a szerepük). 
  
• A vízpermetezők szerepe attól függ, hogy milyen típusú permetezőrendszert használnak.
  A) nagynyomású ködképző - ez az állatok közvetlen környezetét hűti, így száraz hőleadási formák elméletben működőképesek lehetnek. A gyakorlat tapasztalatom szerint épp az ellenkezője: jelentősen növeli a környezet relatív páratartalmát, az állatok testfelszínén egyfajta szigetelőréteg alakul ki.
  B) kisnyomású permetezőrendszer, amelyből a nagyméretű vízcseppek eláztatják az állatok testfelszínét - így válik lehetővé a nagy hatékonyságú párolgás, mint hőleadási forma. Ha ilyen rendszert használsz figyelj arra, hogy akkor van megfelelően beállítva a rendszer, ha az állatok törzse át van ázva, de a tőgyek szárazak.
• A permetezőrendszereket általában időzítővel üzemelik be, ennek víztakarékossági okai vannak. A feljebb említett THI jó irányadó lehet az időzítő megfelelő beállításához.
• Érdemes ellenőrizni, hogy a ventillátorok megfelelő hatékonyságúak-e? Jó szögben vannak-e felfüggesztve, elegendő-e a számuk? Az állatok magasságában és érzékelhetően megmozdul a levegő, vagy csak felettük süvít el a légáramlat? Rendszeres időközönként tisztítják őket? Ugyanis csak így működnek maximális hatékonysággal.
• Remekül működik, ha a két rendszert kombináljuk: a ventillátorok elé permetezőfejet üzemelünk be.

Friss ivóvíz

• Magyarázatra nem szorul: amellett, hogy hidratál, hűtő funkciót is ellát.

Zsúfoltság

• Minél nagyobb az állatsűrűség, annál kevésbé tud a levegő áramlani. A cikk elején említettem, hogy a hőérzetet több tényező alakítja ki, ezek között a légmozgás az egyik.

Tenyésztési és genetikai módszerek a jobb hőtűrőképességért 

• A hőstresszel szembeni tolerancia gyengén öröklődik. Nehezíti továbbá az ilyen irányú szelekciót az a tény, hogy a genetikailag ellenállóbb állatoknak alacsonyabb lesz a termelése, mivel ez a két tulajdonság fordított arányban áll egymással. Minél jobban termelő állatunk van, az annál érzékenyebb lesz a hőstresszre (főleg az idő előrehaladtával).
• Praktikusabb arra fókuszálni, hogy lehetőleg azokat az állatokat preferáljuk, amelyek hatékonyabban alkalmazkodtak a hőstresszhez, azaz jobb a hőtűrő képességük.
• A hőtűrés képessége két formában nyilvánulhat meg: gyorsabb regeneráció a hőstressz után vagy a toleranciaablak szélesebb: ugyanazon a hőmérsékleten a jobb hőtűrőképességű állat kevésbé terhelt a hőstressz által, mint a többi állat.
• Nincs egységes álláspont a szakirodalomban, hogy milyen vizsgálattal mutatható ki objektíven egy állat hőtűrőképessége.
• Indirekt módszer, de egyszerű-és-nagyszerű: azok az állatok, amelyek gyorsan vemhesülnek, jól termelnek a hőstresszes hónapok alatt minden bizonnyal jó ellenállóképességűek.
• Egy amerikai szerző cikkében olvastam a tavasz végi vedlés pontozásos rendszerének ilyen irányú felhasználásáról - tapasztalatom (egyelőre) nincs benne, de a következő cikkben írok nektek róla.

Források:

https://reader.elsevier.com/reader/sd/pii/S0022030294771496?token=19693262F908326A160A232F13D7090B69C0B8144D23F6AD661DFABD9286BD9A70CA14F5F0E6FF9E735B1B17B8FD3607&originRegion=eu-west-1&originCreation=20220731094429

https://www.impavidus-trade.com/2020/05/11/hostressz-elleni-vedekezes-gyogynovenyek-segitsegevel/?gclid=CjwKCAjwtcCVBhA0EiwAT1fY70F4W_LwnV6BcchLzQNgbcWH6Ss39B59Od-2VHtWmWoHaoPtVha1JhoCBEwQAvD_BwE

https://www.researchgate.net/publication/283263345_Periconceptional_Heat_Stress_of_Holstein_Dams_Is_Associated_with_Differences_in_Daughter_Milk_Production_and_Composition_during_Multiple_Lactations

https://extension.umn.edu/news/ventilation-dairy-farms

https://www.researchgate.net/publication/330908265_Heat_tolerance_level_in_dairy_herds_A_review_on_coping_strategies_to_heat_stress_and_ways_of_measuring_heat_tolerance

https://www.megalac.com/resources-advice/fats-advice/104-heat-stress-temperaturehumidity-index