Magyarázó

Tanulságos az, ami történt egy kedves állattartóval, megosztom, hátha más is járt vagy jàrni fog hasonló cipőben.

Gyakori evidenciaként kezelt megállapítás, hogy az itatásos borjú nem igényel ivóvizet. Hiszen iszik épp elég - tejet! Sőt! Nem is szabad vízzel kínálni, mert eltelítődik a gyomra és nem fog tejet inni. Ráadásul hasmenéses is lesz.

Azt gondoltad, hogy a konjugált linolsavra célzok? Az is igencsak érdekes téma, de most szorítkozzunk a (főleg) juhok és kecskék idült lefolyású, fertőző bőrbetegségére.

A szarvasmarhák gümőkórjának kimutatása nem szokványos vérvizsgálattal történik. A speciális, intradermális (=bőrben végzett) próba egyedülálló diagnosztikai eszköz. A gümőkórt okozó baktériumot tartalmazó speciális oldatból* 0,1 ml-t a vizsgált állat bőrébe fecskendezünk. Három nap múlva szemrevételezzük az állatot, hogy látunk-e helyi-, és/vagy...

Kevés annál elszomorítóbb szituáció jut eszembe a szarvasmarhatartás kapcsán, mint amikor a várva várt, majd’ kicsattanó újszülött borjak néhány nappal később elpusztulnak - annak ellenére, hogy mindent megteszünk, amit tudunk. Ugyanakkor kevés izgalmasabb és tanulságosabb nyomozómunka vár egy állományt ellátó állatorvosra. Persze most, hogy az...

Igen gyakori betegség, olyannyira, hogy a különböző agrár honlapok mellett nemcsak a Wikipédia, de még a Gyakorikérdések.hu is foglalkozik a témával. Lássuk, mit kell tudnunk a juhok és kecskék fertőző hólyagos bőrgyulladásáról!

A magyar állatorvosi szakzsargonban ennek a betegségnek nincs könnyebben megjegyezhető, egyszerűbb neve, viszont fórumokon gyakran találkozni a "kecske AIDS" megnevezéssel. Erről készítettem összefoglalót nektek.

Az előző részben áttekintettük, hogy a szervezetben milyen formában és hol található meg az a hatalmas volumenű vízmennyiség, amely a szarvasmarhák testtömegének kb. 67%-t is kiteheti. Ha lemaradtál az előző részről, akkor olvasd el itt: