A sajtos nyirokcsomó gyulladásról

2023.07.11

... avagy a CLA -ról ....

Azt gondoltad, hogy a konjugált linolsavra célzok? Az is igencsak érdekes téma, de most szorítkozzunk a (főleg) juhok és kecskék idült lefolyású, fertőző bőrbetegségére.  

Kórokozó

Essünk túl "káromkodáson": a kórokozó a Corynebacterium pseudotuberculosis. Legelőször egy szarvasmarha nyirokcsomójából mutatták ki 1888-ban. Elismerem, ez az infó önmagában sokat nem tesz hozzá a mindennapjaidhoz, de jöjjön néhány gyakorlatias infó a kórokozóról:

  • Kérődzőket és lovakat betegít meg, esetenként embert is képes megfertőzni. A humán fertőzések kapcsán kiemelném a nyerstej fogyasztásának kockázatát! A leggyakoribb megjelenési formája a juhok és kecskék sajtos nyirokcsomógyulladása (CLA) és a lovak fekélyes nyirokérgyulladása. A továbbiakban a CLA-ról lesz szó.
  • Világszerte előfordul, nálunk is szórványosan. Egy adott állományba legtöbbször a tünetmentes, de fertőzött állatokkal hurcolják be. 
  • A fertőződés a feltört tályogok tartalmával közvetlenül (bőrön vagy a légutakon keresztül) vagy közvetve (ragályfogó tárgyakkal, alommal, legyekkel) történik. Mesterséges fertőzéses vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a fertőzés és a tályogok kialakulása között kb. 3 hónap telik el.
  • A CLA kétféleképpen jelenhet meg: felületes formában - ekkor leggyakrabban a fej nyirokcsomóin tapasztalhatunk megnagyobbodást, innen terjedhet esetenként "hátrébb"; vagy ún. zsigeri formában. Ekkor a belső szervekben, vagy a mellkasban/ hasüregben lévő nyirokcsomókban alakulnak ki tályogok.
  • A tályogok vastag fallal körülvettek - az immunrendszer és az antibiotikumos kezelés nehezen, vagy szinte egyáltalán nem éri el a kórokozót. Emiatt a fertőzött állatok gyógykezelése hosszútávon kevés sikerrel kecsegtet.
  • Nem számít kifejezetten ellenálló baktériumnak, a legtöbb fertőtlenítőszer hatásos ellene. A környezetben viszont aránylag stabil. Szalmában, szénában, fán, bélsárban a kórokozó hetekig fertőzőképes maradhat. Talajban ez az időtartam akár 8 hónap is lehet!


Könnyen kitapintható felületes nyirokcsomók.  Felületes CLA betegség esetén leggyakrabban a fej/nyak nyirokcsomói az érintettek.
Könnyen kitapintható felületes nyirokcsomók. Felületes CLA betegség esetén leggyakrabban a fej/nyak nyirokcsomói az érintettek.

A betegség formái, tünetek

A betegségnek kétféle megjelenési formája van: a felületes vagy a zsigeri. Előbbi esetben jól látható, lassan növekvő tályogokat tapasztalhatunk. Jellemzően inkább a fejen, de a mellékelt ábrán (lásd fent) jelölt nyirokcsomók bármelyike szóba jöhet. Az ilyen formában szenvedő állatnak az egyre növekvő tályog mérete okoz problémát.

A zsigeri forma jóval alattomosabb, hiszen ebben az esetben sokáig nem egyértelmű, mi is a baja az állatunknak. Ha a tüdőben alakulnak ki tályogok, akkor előbb-utóbb légzőszervi tüneteket lehet tapasztalni, ha a hasüregben, akkor egy idő után kondícióromlást, senyvességet. 

Előfordul az is, hogy az állat életében nem derül fény a fertőzöttségére, csak vágáskor derül ki, hogy például a hasürege tele van tályogokkal. Jusson eszedbe, hogy egy-egy ilyen állat a nyájadban folyamatos fertőzési forrást jelent, valamint mint minden szubklinikai, idült lefolyású betegség jelentős termelés elmaradást-, és így anyagi kárt okoz neked!


Ha a Google keresőbe beírod, hogy "sajtos nyirokcsomó gyulladás" vagy "CLA sheep goat" vagy "Caseous lymphadenitis" megannyi guszta tályogos képet és videót fogsz találni. Nem állatorvos ismerőseim imádnak ilyen tartalmakat hüledezve küldözgetni nekem - hiába mondom, hogy rendszeresen van ilyen "ínyencségekben" részem, szabadidőmben inkább mást nézegetnék...
Félre a személyes tartalommal, a lényeg az az, hogy nem áll minden nyaki duzzanat hátterében a sajtos nyirokcsomógyulladás kórokozója. Vannak más, ugyancsak gyakran előforduló ún. gennyesztő baktériumok, amelyek helyi tályogosodást képesek okozni. Nem érdemes általánosítani! Ránézésre a kórforma nem diagnosztizálható biztosan! És hogy van-e értelme a konkrét diagnózisnak? Naná!

Addig, amíg egy helyi tályogot érdemes kitisztítani, (ha indokolt) antibiotikummal kezelni, addig, egy sajtos nyirokcsomógyulladásos duzzanatot egyenesen kontraindikált! Remélem a fentieket elolvasva belátod, hogy mindezzel csak "felesleges" fertőzési nyomást gyakorolsz az állományodra. A kezelt állat pedig ideig óráig lehet, hogy jobban lesz, de meggyógyulni nem fog! 

A Kérődző Akadémia ajánlja:

  • A legbiztosabb recept: MENTESÍTÉS + JÁRVÁNYVÉDELEM + JÓ HIGIÉNIA.
  • Mérd fel az állományod! Van klinikai forma? Ha igen:
  1. KÜLÖNÍTSD EL A GYANÚSAT! NE ÉRINTKEZHESSEN A TÖBBI ÁLLATTAL!
  2. Bízd meg az állatorvosod a betegség megerősítésével / kizárásával! Ez történhet a váladék tenyésztésével, vagy az említett vérvizsgálattal.
  3. Ha pozitív eredményt kaptok, selejtezd le az állatot! Bármennyire is nehéz megválni tőle, hosszútávon ez a legcélravezetőbb stratégia! 
  • Ha az állományodban nincs klinikai forma, akkor is érdemes leszűrni az állatokat! Kérd az állatorvosod segítségét, végeztesd el a felmérő vérvizsgálatot! Az én véleményem az az, hogy a szeropozitívakat is érdemes előbb-utóbb selejtezni...

    • Vásárolj mentes állományból / szeronegatív, azaz vérvizsgálattal negatívként értékelt állatot! Tisztában vagyok vele, hogy a juh-, kecsketartás jelenleg még nem feltétlenül tart itt, de érdemes lenne ebbe az irányba tendálni.

    Kérdésed vagy megosztanivalód van? Ne habozz, küldj egy üzenetet!