Nem tudom, ki hogy van vele, nekem az év legutálatosabb időszaka a nyár. Azontúl, hogy én sem bírom a kánikulát, nagyon megvisel szenvedni látom a teheneket.
A teheneket említem, hiszen a nagytermelésű tejelő állatok produkálják a legsúlyosabb tüneteket hőség idején, nekik van a legalacsonyabb ingerküszöbük. Hogy miért? A legnyomósabb indok az az, hogy a (nagymértékű) tejtermelés miatt mondjuk úgy, hogy ezeknek az állatoknak pörög a legjobban az anyagcseréjük, sokkal több, ún. metabolizálható energiát termelnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek az állatok feljebb csavarják a belső termosztátot.
A tejtermelő tehenek mellett a hőség természetesen jelentősen terheli a többi korcsoportot és nemet is.
Úgy vélem, hogy a hőstressz kisebb-nagyobb mértékben minden hazai állományt érint. A kártételét elsősorban menedzsment- (azaz tartás-, takarmányozástechnológiai) eszközökkel tudod mérsékelni.
A teljesség igénye nélkül:
Viszont, a hőtorlódásnak van egy olyan foka, ami már közvetlen életet veszélyeztető állapotot idéz elő: ez pedig a hőguta.
Láttatok màr ilyen állatot? Én sajnos igen - kutyát, borjút és felnőtt tehenet is.
A hőgutás állat testhőmérséklete 40 oC, vagy feletti. Nagyon lassan mozog, vagy fekszik.
Kába, ingerekre nem-, vagy alig reagál.
Ha megkínálod vízzel, nem iszik.
Zihál, gyakran nyitott szájjal lélegzik.
Fontos meggyőződni róla, hogy a kialakult tüneteket nem-e valamilyen betegség okozza!
Hőguta/hősokk esetén a szervezet számos pontján indulnak be kóros folyamatok, amelyek egy bizonyos pont után nem visszafordíthatóak. Emiatt fontos, hogy mihamarabb segítsünk az ilyen állatokon!
Hogy mit tehetsz?
Ezek a módszerek jól beváltak eddig a praxisomban, ajánlom őket!
Kitartást mindenkinek a kánikula idejére!
Itt találod a házi alkalizáló infúzió receptjét, ha szükséged lenne rá (kattints a képre):
Azt gondoltad, hogy a konjugált linolsavra célzok? Az is igencsak érdekes téma, de most szorítkozzunk a (főleg) juhok és kecskék idült lefolyású, fertőző bőrbetegségére.
A szarvasmarhák gümőkórjának kimutatása nem szokványos vérvizsgálattal történik. A speciális, intradermális (=bőrben végzett) próba egyedülálló diagnosztikai eszköz. A gümőkórt okozó baktériumot tartalmazó speciális oldatból* 0,1 ml-t a vizsgált állat bőrébe fecskendezünk. Három nap múlva szemrevételezzük az állatot, hogy látunk-e helyi-, és/vagy...
Kevés annál elszomorítóbb szituáció jut eszembe a szarvasmarhatartás kapcsán, mint amikor a várva várt, majd’ kicsattanó újszülött borjak néhány nappal később elpusztulnak - annak ellenére, hogy mindent megteszünk, amit tudunk. Ugyanakkor kevés izgalmasabb és tanulságosabb nyomozómunka vár egy állományt ellátó állatorvosra. Persze most, hogy az...
