Közismert, széleskörben elterjedt külső élősködők (ektoparaziták) elleni készítmény.
Összeszedtem néhány tudnivalót vele kapcsolatban.

Mi is az a deltametrin?

A deltametrin egy szintetikus piretroid származék. A hatásmechanizmusa alapján idegméreg: a kártevők ingerületvezetését zavarja meg, ezzel túlingerlést, izomrángást, majd bénulást és halált okozva. Minden nem melegvérű állatra hat, mérgező a vízi élőlényekre, halakra, békákra, hűlőkre.

Előszeretettel alkalmazzák a szarvasmarha-, és a juhtenyésztésben is, mivel melegvérű állatokra nem veszélyes (Kivétel a macskák! Számukra mérgező!). Habár számos gyógyszerformában létezik a világon, nálunk leginkább ráöntő oldat formájában alkalmazzák. Ennek során a készítményt az állatok gerincvonalában, a bőrre juttatjuk a készítményt. Onnan a bőr zsírrétegébe oldódva viszonylag hosszabb védelmet biztosít (elviekben*) kontakt és repellens módon. Előbbi az állat testfelületére kerülő élősködő pusztulását garantálja, utóbbi azok riasztását.

* Elnézést az "elviekben" közbeszúrásért, ez spoilernek minősül, de számos esetben állapították meg a legyek és szúnyogok deltametrinnel szembeni rezisztenciáját.

A pour on készítmények alkalmazása:

Mire hat? Biztonságos? Meddig hat?

Melegvérű szervezetekre, így szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre, bivalyokra, bölényekre és alpakákra nézve is biztonságos.

Papírforma szerint legyek, kullancsok, atkák, tetvek irtása és távoltartása tartozik a "portfóliójába". Egyes szakmai híresztelések szerint a szúnyogok ellen is fejt ki védőhatást, annak ellenére, hogy a legtöbb készítmény leírása ezt nem taglalja. Tudományos cikkek azonban megtalálhatóak a témában. 

Hatástartam változó aszerint, hogy melyik faj melyik élősködőjéről beszélünk, illetve, hogy milyen mértékű "ektoparazita-nyomásban" élnek a kezelt állatok. Nagy általánosságban, ha működik a hatóanyag, akkor 4-8 hétre lehet számítani.

Mivel számos készítmény létezik ugyanazzal a hatóanyaggal, adagolást most nem írok, arra buzdítalak, hogy nézd meg a használati útmutatót! ..... kivéve, ha kecskéd vagy alpakád van! Ezekre a fajokra ugyanis nincs törzskönyvezett termék, emiatt adagolást és várakozási időt sem fogsz találni a használati útmutatókban.
Alpakák vonatkozásában a juhos adagolás a cikkek alapján használható (Figyelem! Még nem próbáltam, nincs tapasztalatom!). A kecskéket hajlamosak vagyunk a juhokkal egy kalap alá venni, de fontos tudni, hogy a kecskék anyagcseréje jóval gyorsabban pörög a juhokénál - emiatt én ebben az esetben a juhoknak szánt adag +30-50%-át javaslom a kecskéknek. Tehát, ha például egy deltametrin-tartalmú készítmény juhos adagja 10 ml / 100 kg, akkor a kecskéknek ebből a szerből 13-15 ml / 100 kg adagot javaslok.

A várakozási idő húsra általában szűk 3 hét (nézd meg a használati útmutatót!), alpakákra és kecskékre 28 nap. Tejre ezeknek a termékeknek 0 napos a várakozási ideje. Találtam egy klassz cikket (lsd. lap alján Források), amely szerint tejelő kecskéket a juhos adag kétszeresével kezelve a tejükben és az abból készülő sajtban mérhető deltametrin szintje az előírásoknak megfelelően határérték alatti. Nem tapasztaltam problémát (vetélésre, koraellésre, torzmagzatokra gondolok), amikor vemhes állatokat kezeltem ezzel a hatóanyaggal. 

De....!

Gondolom sejtitek, hogy jön egy "de".

Korábban használtam deltametrin-tartalmú ráöntő oldatot nagylétszámú tejelő szarvasmarhatelepen. A célom elsősorban a legyektől való védelem biztosítása volt. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a hatóanyag legyekkel szembeni védelme ebben az állományban nem volt kifejezett. Kullancs és tetű-fertőzöttség nem fordult elő, így azzal kapcsolatban nincs tapasztalatom. 

Olvasgatva a deltametrinről azt találtam, hogy az állatok bélsarával ürülő hatóanyag környezetre gyakorolt hatása jelentős! Azt tudtam korábban is, hogy vízi élőlényekre igen toxikus, de ezeket nem tudtam:

• az üledékben abszorbeálódik, itt tartósan jelen lehet
• a kezelést követően 2-4 hétig ürül az állatok bélsarával
• fény és pH hatására elbomlik, de zárt közegben lassabban bomlik el
• mérsékelten perzisztens a talajban
• negatív hatást gyakorol a trágyabontó rovarokra
• méhekre és beporzókra nagyon toxikus (közvetlen kijuttatás vagy virágzó növények kezelése kifejzetteb káros)
• talajlakók számára alacsony-közepes mértékű kockázatot jelent

A cikkek tanúbizonysága szerint a másik gyakran használt hatóanyagnak, az ivermektinnek jóval nagyobb ilyen jellegű káros hatása van: közepes-magas mennyiségben ürül a bélsárral, hosszabb ideig aktív marad a trágyában (akár 3-6 hónapig is!) és a rovarokra gyakorolt toxicitása nagyon magas. Ehhez képest igaz, hogy a deltametrin ilyen szempontból biztonságosabb, de fontosnak éreztem itt az oldalon ezt a tulajdonságát is kihangsúlyozni! Még egy idepasszoló gondolat, ami tovább árnyalja a képet: a környezetre gyakorolt káros hatás mértékét nagyban befolyásolja az állatsűrűség, a kezelés gyakorisága, az adagolás és a kijuttatás módja. 

Visszatérve a megkezdett sztorihoz, mérlegelve az előnyt-hátrányt, arra jutottam, hogy a deltametrinses preventív kezelést beszüntetjük.

Hónapokig, sőt mondhatom, hogy évekig nem foglalkoztam ezzel a hatóanyaggal. Aztán az utóbbi időszakban fejlődésnek indult a klientúrám, egyre több kisebb-nagyobb marha-, juh-, és kecskeállományt látok el. Így kerültem testközelbe az aktuális állatjóléti pályázatokkal, amelyek pedig számos ektoparazita-ellenes kezelést követelnek. A kiskérődzős vállalható: évente egy kezelést kell elvégezni. Ellenben a húshasznú...! Véleményem szerint túlzó, szakmailag aggályos (kizárólag a külső éleősködők elleni kezelésekre gondolok!): évente négy alkalommal történő ráöntő (pour on) kezelés és emellé még évente két alkalommal injekciós kezelés az elvárt. Így újra elmélkedni kényszerültem a deltametrinről. :-).

Nincs sok hatóanyag amely szóba jöhet, és nem is biztos, hogy az alternatívával a gazdák, az állataik és a környezet jobban járna (beszerezhetőség, költségek, hatékonyság, környezetre gyakorolt hatás...). Felhasználás tekintetében a deltametrin tapasztalataim szerint toronymagasan vezet. 

Az ismert ellene való rezisztencia megléte és a környezetre gyakorolt káros hatása miatt azt javaslom, hogy akik nem vesznek részt az állatjóléti pályázatokban, azok kizárólag indokolt esetben, megfelelő adagolásban, a szakma szabályait betartva kezeljenek ezzel a hatóanyaggal (is)! 

Források:
Deltamethrin Residues in Milk and Cheese of Lactating Goats (Capra hircus)

Field Evaluation of Deltamethrin and Ivermectin Applications to Cattle on Culicoides Host-Alighting, Blood-Feeding, and Emergence

Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban

Állatjóléti támogatás a kiskérődző ágazatban

VÉDEKEZÉS A CULICOIDESEK ELLEN

Deltamethrin Residues in Milk and Cheese of Lactating Goats (Capra hircus)