Fórumokon viszonylag gyakran botlok olyan kérdésbe, amely a hármasmentességgel kapcsolatos - mit is jelent ez, milyen betegségeket foglal magába? Emellett azt tapasztalom, hogy sok állattartónál hajlandóság ugyan van, azonban nincs elég információjuk azzal kapcsolatban, milyen betegségekre érdemes szűrni és akár selejtezni az állományukban. 

Most két legyet ütünk egy csapásra, jöjjön egy lista azokról a betegségekről, amelyekre -ha lenne egy csodaszép szarvasmarha állományom (akár húshasznú, akár tejhasznú)- szűrném őket (és mellékesen tisztázzuk a hármasmentesség fogalmát)!
Ígérem, nem a járványtan könyvet fogom bemásolni, maradok a praktikusság mezején!

(Ha csak a konkrétum érdekel görgess le!)

Jogszabályi kötelezettség - igen, minden szarvasmarhatartónak kötelező!

Gümőkór / tuberkulózis 

• 56/2019 FVM rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900056.am)
  Leginkább állatorvosoknak hasznos útmutató: 
  https://portal.nebih.gov.hu/-/nebih-utmutatok-a-szarvasmarha-gumokorrol
  
• 2019-ben frissítettek az előírásokon, harmonizálva azokat az új EU-s Állategészségügyi rendelettel.
• Az állományokat minősíteni szükséges, majd ezt követően évente vagy kétévente kell az egy évnél idősebb állatokat szűrni. A vizsgálat a járási hatósági állatorvosokkal szoros együttműködésben történik, a teszt kivitelezését csak olyan állatorvosok végezhetik, akik az elmúlt öt évben speciális képzésen vettek részt. 
• A vizsgálat során a nyak oldalán egy kisebb bőrterületen lenyírjuk a szőrt, tolómérővel megmérjük a bőrvastagságot. Majd egy speciális reagensből 0,1 ml-t befecskendezünk a bőrBE. Ezt követően, 72 órával később újra megmérjük az említett terület vastagságát.
  A teszt elbírálásakor a bőrvastagság változást, valamint a helyi tünetek meglétét vesszük figyelembe. A vizsgálatról jegyzőkönyvet készítünk, amelyet a járási hatósági állatorvos hitelesít.
• Fontos kiemelni, hogy azokban az állományokban, amelyek érintkezhetnek vadon élő kérődzőkkel kiemelten fontos a vizsgálat rendszeres, alapos és szabályos kivitelezése!
• Miért van nagy jelentősége? Azontúl, hogy a mentesítés hiányában jelentős gazdasági kárt okozhatna/okozott, zoonótikus betegség, azaz képes állatról emberre terjedve betegséget okozni. Habár igaz, hogy a 20. századi Magyarország rettegett betegségét (amely olyan gyakori volt hazánkban, hogy egyenesen Morbus hungaricusnak neveztek....) a Mycobacterium tuberculosis okozta, szemben a szarvasmarha betegségét okozó Mycobacterium bovissal, utóbbi képes az emberben főleg emésztőszervi panaszokkal járó megbetegedést okozni.
• Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség!

Brucellózis 

• 12/2008 FVM rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0800012.fvm)
  
• Szarvasmarhákban jellemzően a Brucella abortus faj okoz megbetegedést, de esetenként a Brucella melitensis is képes hasonló tüneteket okozni. Előfordult már, hogy a Brucella suist sikerült kimutatni egy-egy szarvasmarhából származó mintából, de nem idéz elő klasszikus tüneteket, valamint nem képes állatról állatra terjedni.
• Évente kötelező az egy évnél idősebb állatok szűrése. A vizsgálat laboratóriumokban történik, egyszerű vérmintát szükséges beküldeni.
• Miért fontos? Állatról emberre terjedő betegséget okozhat, amely során nagyon változatos tünetek jelentkezhetnek: reumára emlékeztető vagy influenzaszerű panaszok, de gyakoriak lehetnek az ivarszerveket érintő problémák is úgy, mint vetélés, heregyulladás. Állatokban vetélés, heregyulladás a főbb tünetek. Fontos tudni, hogy a tőgy is megfertőződhet, így a tej akár humán fertőzési forrássá válhat.
• Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség!

Leukózis 

• 21/2002 FVM rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200021.fvm)
• A vizsgálatot háromévente végeztetjük el, az előzőhöz hasonlóan szintén vérmintából. Ebben az esetben minden kétévnél idősebb állatot mintázunk.
• Dr. Radnai István szép összefoglalót készített a betegségről - ha mélységeiben érdekel, ajánlom az írását, amelyet itt találsz: https://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/07/szarvasmarha-leukozis.html
• Lassú lefolyású, egyfajta daganatos betegségről van szó, amely mindig halálos kimenetelű.
• Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség!

Amikor "HÁRMASMENTES" állományról beszélnek, akkor a fenti három betegségtől mentes állatokat értenek alatta.

Szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise - IBR

• 19/2002 FVM rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200019.fvm)
  Részletes írás itt olvasható: https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2006/09/allategeszsegugy/magyarorszagi-szarvasmarha-allomanyok-ibr-mentesitesenek-tortenete-es-jelenlegi-helyzete
• Ezt a betegséget egy olyan vírus okozza, amely -elnézést a bulvár megfogalmazásért, de- igen alattomos! Egyrészről számos kórképet képes kialakítani (vetélés, felső légúti gyulladás, kötőhártyagyulladás, ivarszervek pusztulás gyulladása, agyvelőgyulladás), másrészről ha egy állat szervezetébe bekerül, akkor az bizony ott is marad! Úgynevezett látens fertőzöttség alakulhat ki: időszakosan a vírus meghúzza magát az idegrendszer speciális sejtjeiben, a ganglionok sejtmagjában és aztán ha stressz éri az állatot (a gazdaszervezetet) a vírus reaktiválódik.
• 2002. óta kötelező Magyarországon a mentesítés, amely lassan (igen lassan), de elviekben (talán) halad. Fontos tudatosítani a kislétszámú/háztáji állattartókban is ennek a betegségnek a vizsgálatát, hiszen jelentős gazdasági kárt okozó betegségről van szó!
• Első lépésben tájékozódó vizsgálatok elvégzése szükséges. Ennek során mérhető fel az adott állomány fertőzöttsége, majd ennek tükrében kell kidolgozni a mentesítési tervet, választva a különböző mentesítési programok közül. A szűrés egyszerű vérvétellel, majd laboratóriumban elvégzett teszttel történik.

Fertőző szivacsos agyvelőbántalom - BSE

• 179/2009 FVM rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900179.fvm)
• Speciális kórokozók idézik elő a kórformát: a prionok! Ezek nem vírusok, nem baktériumok, nem gombák, sőt még csak nem is élőlények, hanem fehérjetermészetű fertőző ágensek. Az 1970-es évek Nagy-Britaniájában robbant ki a betegség, amely hatalmas port kavart, hiszen a megfertőződött állatok, a "kergemarhák" húsából fogyasztva, nem megfelelő hőkezelést követően az emberekben is kialakult a betegség! Érdekesség, hogy prionok az egészséges szervezetben is előfordulnak, ám azok dolguk bevégeztével elbomlanak. A mutálódott prionok azonban nem esnek szét, az idegsejtekben felhalmozódnak és azok elfajulását okozzák. Így az agytekervények helyét egyre inkább egy szivacsos massza veszi át....
• Hazánkban ezidáig nem fordult elő ez a betegség. 
• Minden 48 hónapnál idősebb elhullott állat agyvelőjéből kötelező mintát küldeni a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Intézetébe. 

Profitábilitás miatt erősen ajánlott - kérlek, ne spórolj ezen!

Szarvasmarhák vírusos hasmenése - BVD

• Nem kötelező a szűrés és a mentesítés, de véleményem szerint napjainkban ennek van az egyik legnagyobb gazdasági jelentősége! Kissé megtévesztő a vírus neve ("vírusos hasmenés"), mivel véleményem szerint a BVD esetében nem a hasmenés a fő probléma! A legtöbb veszteséget a szaporodásbiológiai zavarok és a legyengült immunrendszer miatt megingott védekezőrendszer okozzák.
• Hasonlóan a feljebb tárgyalt IBR-hez, ez is "sunyi" betegség, igaz kicsit más aspektusból. Ez ugyan nem képes az előbb említett módon látenciába vonulni, és megbújni, de ha a vemhesség egy bizonyos szakaszában fertőződik az anya, akkor a születendő borjú egy vírusgyár lesz (ezeket a borjakat nevezzük perzisztensen fertőzött állatoknak). A borjú szervezete sajátjáként tekinti a benne cirkáló vírust, így az akadály nélkül szaporodhat - és ürülhet. Mindezt olyan mennyiségben, hogy hiába vakcinázol svájciakat megszégyenítő pontossággal, ez a BVD-vírus cunami még csak nem is pislant, amikor áttöri a vakcinás védelmet. Magyarán: ha van az állományodban perzisztensen fertőzött állat, akkor csak a pénzt és az idődet költöd a vakcinázással! És sajnos az esetek jó részében nem fogsz ránézésre rájönni, hogy melyik állat vírusgyár. Szokták említeni, hogy az ilyen borjak kisebbek, lassabban fejlődnek és általában nem érik meg a tehén kort. Ezzel nyugtattam én is sokáig magam - "úgyis észreveszem, látni fogom!". Aztán végeztünk felmérést, és amelyik állatnál ránézésre biztos voltam a pozitivitásban kiderült, hogy tévesen gyanúsítottam, a valódi pozitív pedig fütyörészve átjutott volna a szűrőn - ha nincs laboratóriumi vizsgálat!

• Az állomány BVD elleni védekezési tervének kidolgozása komplex feladat, és szerintem egyedi is. Ha meg tudtalak győzni (és remélem így van!), akkor érdemes egy állatorvost megkeresned, hogy segítsen neked ebben. 

Ajánlott

Paratuberkulózis - PTB

• A gümőkórral rokon baktérium okozza ezt a nagyon lassú lefolyású betegséget. A kórokozót a borjú szájon át veszi fel fertőzött kolosztrumból vagy a környezetből, amely egy fertőzött állat bélsarával szennyezett. A fertőzött állatok eleinte tünetmentesek. Később esetleg fogékonnyá válnak más betegségekre, magasabb lehet a szomatikus sejtszámuk. Az idő előrehaladtával, idősebb teheneknél nyilvánulhat meg a betegség klinikai formában: lesoványodás, súlyos hasmenés, áll alatti ödéma jelentkezik. Megfigyelésem, hogy a fertőzött állatok idő előtt kikerülnek az állományból.
• Erősen feltételezik, hogy a PTB+ tehenek teje hőkezelés nélkül fogyasztva szerepet játszhat az emberek Crohn-betegségének kialakításában. Meglepődve hallgattam a legutóbb gyakorlatukat nálam töltő német állatorvos-hallgatókat, akik elmondták, hogy Németországban a tejüzemek nem veszik át a PTB+ pozitív állatok tejét. Magyarországon egyelőre nincs jogszabályi kötelezettség a mentesítésre.
• A problémát az okozza, hogy a betegség nehezen kimutatható - nincs egy biztos gyakorlatias módszer! Több diagnosztikai módszer is elérhető, azonban ezek külön-külön sokszor nem adnak biztos eredményt. A negatív nem biztos, hogy negatív és olyan is előfordulhat, hogy a pozitív állatok esetleg nem kifejezetten a paratuberkulózist okozó mikobaktérium faj hordozása miatt pozitívak.
• A javaslatom az az, hogy egy állatorvossal együtt dolgozva érdemes felmérést végezni, és annak tükrében kidolgozni egy PTB-mentesítési tervet, amelybe több diagnosztikai módszert és selejtezési szempontot is belefoglalnak.

RÖVIDEN

Évente kötelező vizsgálatok: TBC*, brucellózis

Háromévente (az éves vérvizsgálattal egybeköthető): leukózis

Kötelező mentesítés: IBR, 

Javasolt mentesítés: BVD, PTB

Eseti: BSE

                   * a járási hatósági állatorvos egyedi engedménye alapján kétévente

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCm%C5%91k%C3%B3r
https://hu.wikipedia.org/wiki/Brucell%C3%B3zis
https://web.archive.org/web/20140517135923/https://www.patikamagazin.hu/cikk/index/430/beszeljunk-a-bse-rol-azaz-a-kergemarhakorrol.html
https://www.msdvetmanual.com/reproductive-system/brucellosis-in-large-animals/brucellosis-in-cattle