Dairy Manager School: Repro Management

2022.07.22

A világ egyik legelismertebb tejelő szarvasmarha szaporodásbiológus szakértőjének szavait szívhattam magamba két és fél napon keresztül, 17 szakmabeli társaságában az angliai Swindon elővárosában található Alexandra Parkban.

Alta Dairy Management School

Miről is van szó? Kiscsoportos elméleti foglalkozásokon és farmokon megrendezett workshopokon tanulhatunk két és fél napon keresztül a világ vezető gyakorlati szakembereitől és kutatóitól. Naprakész és jól használható gyakorlati tudással felvértezve térhettünk haza.

Minden turnus egy adott témának dedikált, amit a szervezők próbálnak minél több oldalról bemutatni. A kiscsoportos szervezés előnye, hogy annak ellenére, hogy az egész nagyon tömény, mégis egyszerre interaktív, valamint ha még nem hangzana el elegendő információ az előadásokon, akkor a szünetekben, illetve az esti vacsoráknál folytatott eszmecserékben fel tudsz tankolni ötletekből. 

Mindig nagyon inspiráló, ha találkozhatok hasonszőrűekkel, olyanokkal, akik szintén elhivatottak a szarvasmarhatartás, és -egészségügy iránt, és néha különösen jó, amikor azzal szembesülök, hogy igaz, hogy több száz, vagy akár ezer kilométerre dolgozunk egymástól, sokszor igen különböző körülmények között, mégis hasonló problémákkal küszködünk.

A rendezvény, amin résztvehettem 2022.07.20-22. között zajlott és témája a szaporodásbiológiai menedzsment volt. Az előadó Prof. Dr. Paul Fricke állatorvos volt, az egyesült államokbeli University of Wisconsin-Madison professzora. Nemcsak kivételes előadói stílusát emelném ki, hanem ami engem minden alkalommal meggyőz, amikor van szerencsém hallgatni őt (pár éve már tartott előadást Magyarországon), az az, hogy minden állítását nagy egyedszámmal végzett lektorált kísérletekkel támasztja alá, logikusan levezetve az ok-okozati összefüggéseket.

Prof. Dr. Paul Fricke
Prof. Dr. Paul Fricke

Milyen témákat érintettünk?

  • a tejelő tehenek és növendék üszők szaporodásbiológiai ciklusának sajátosságait, és igen, a köztük lévő jelentős különbségeket;
  • lerágott csont, de tisztáztuk, hogy miért “éri meg” javítani az állomány szaporodásbiológiai mutatóit;
  • kitértünk arra a tényre, hogy a nagy termelésű állatok jelentős hányadánál nem történik ovuláció az ivarzási tünetek jelenléte ellenére, és ugyanez fordítva: sokszor kilökődik a petesejt ivarzás és aktivitás emelkedés nélkül!
  • terítékre került egy igazi forró téma is: Double Ovsynch, mint a jelenleg elérhető legjobb fertilitási program;
  • az önkéntes várakozási idő optimalizálásának gyakorlati fontossága;
  • a szapbiol eredmények randomitása - itt megkapirgáltuk a statisztika felszínét;
  • hogyan menedzseljük az ikervemhességet;
  • tőgyegészségügy, hőstressz, testkondíció hatása a szapbiolra;
  • érdekes adatsorokat láttunk arra vonatkozólag is, hogy hogyan változik a világban a szexált-, és a húsmarhasperma felhasználása a tejelő állományokban;
  • üszőállományok szaporodásbiológiai gondozása;
  • hogyan értékeljünk egy adott állományt;
  • hogyan állítsunk célokat, és hogyan érjük el őket.

Két farmot látogattunk meg, a képgalériában találtok ott készült képeket. (Ne lepődjetek meg, ezek ún. crossbreed telepek - holstein x jersey x ayrshire IS előfordul az állományban!)
 
Köszönöm a lehetőséget, nagy élmény volt!