Beszámoló: Lágyszervi ultrahang képzés (MSD)
Ultrahang - szarvasmarha praxis - lineáris fej.... te is kapásból a vemhességvizsgálatra és ciklusdiagnosztikára asszociálsz? Nos, ezeket a sztereotip falakat döntöttük le néhány kollégámmal a január 11-12.-én, az MSD által szervezett, kiscsoportos, meghívásos tréningen.
A program eladója Dr. hab. Katarzyna Zarczynska, az olstyni állatorvosi egyetem adjunktusa Lengyelországból érkezett hozzánk. A doktornő fő kutatási területe a borjak táplálkozási izomdisztrófiája, valamint a szarvasmarhák szelén kiegészítésének gyakorlati vetülete. Ezek mellett napi szinten ultrahangozza a kérődzők lágyszerveit (tüdő, hasűri szervek, tőgy).
Viszakanyarodva a programunkra az első nap elméleti blokkját a második nap gyakorlati képzése követte. Utóbbinak a Mezőhegyesi Ménesbirtok tehenészete (becsületes nevén Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 11-i Tehenészet) adott helyet, ahol a gazdaságot ellátó dr. Csorba Csaba állatorvos kollégánk a házigazda szerepében gardírozott bennünket.
Néhány kolléga saját ultrahang készüléket hozott, de a legtöbben dr. Katarzyna gépén gyakorolhattunk. Legelőször egészséges, majd légzőszervi tüneteket mutató borjak mellkasát vizsgáltuk. Megfigyelhettük az egészséges-, majd a légtelen, "tömörödött" tüdőterületek ultrahangos képét, valamint a tüdőtályogok ábrázolódását is. Néhány pácienst vizsgálva tipikus mellékterméket is láthattunk .... mármint ami az ultrahang kijelzőjén, a képalkotás közben megjelenik! :-). Ha valamilyen kórképre, elváltozásra nem találtunk példát, akkor előadónk készségesen mutatott kimentett képet az archívumából.
Ezt követően két frissenellett tehén hasűri szerveit ultrahangoztuk. A fő hangsúly a zsírmáj diagnosztikán, és annak súlyossági fokának megállapításán volt... akarom mondani lett volna, ha a pácienseknek lett volna zsírmájuk... de nem volt, így a vékony-, és vastagbelek, vesék, előgyomrok vizsgálatára került sor.
Örülök, hogy részt vehettem ezen a szakmai programon! Amellett, hogy régi vágyam volt szélesíteni az ismereteimet ilyen téren, számos remek emberrel volt szerencsém megismerkedni.
Most már nincs más hátra, mint a gyakorlás!
És hogy hol látom ennek a gyakorlati jelentőségét? Úgy vélem, hogy a állomány-, és egyed szinten is hasznos kiegészítő vizsgálat lehet, főleg, ha a vizsgáló rutinos, és egy-egy vizsgálat "gyorsan megvan". Klinikai tüneteket mutató állatok esetében a prognózisban lehet nagy szerepe, míg a szubklinikai esetek felderítése a tartás-, takarmányozás, és állategészségügyi menedzsment igazmondó tükre.
