ℕ𝕖𝕙𝕖́𝕫 𝕙𝕖𝕝𝕪𝕫𝕖𝕥𝕓𝕖𝕟 𝕒 𝕙𝕒𝕫𝕒𝕚 𝕥𝕖𝕛𝕥𝕖𝕣𝕞𝕖𝕝𝕠̋𝕜

Sajnos az évvége rendesen megkongatta a vészharangot – azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy nincs olyan tejtermelő ma Magyarországon, akit nem ver le a víz, ha a jövő évét tervezgeti. 

𝐌𝐢𝐞́𝐫𝐭 𝐚𝐥𝐚𝐤𝐮𝐥𝐭 𝐤𝐢 𝐞𝐳 𝐚 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐳𝐞𝐭?

Nem vagyok gazdasági szakértő és azt is szeretném leszögezni, hogy az ágazat egy kis szeletére látok rá. Röviden és velősen azonban úgy tudnám megválaszolni a kérdést, hogy azért alakult ki a jelenlegi helyzet, mert amikor jó volt a tejár, a termelők abban voltak érdekeltek, hogy növeljék a hatékonyságukat és ezzel a megtermelt árutej mennyiségét. → Ahogy a termelők többet termeltek, az rontotta a tej felvásárlási értékét. → A tej felvásárlási árának változása sokkal gyorsabb, mint a termelési szint igényekhez való igazodása. Nem azért rossz a tejár, mert rosszul dolgoztak a termelők…. vagy mert tönkre akarják tenni a "kicsiket". Azért romlott le ennyire, mert viszonylag rövid idő alatt, sokan növelték a hatékonyságukat és emelkedett az árutej mennyisége, viszont ezzel párhuzamosan a fogyasztói igény különböző okokból drámaian csökkent (pl: vegán lobbi, nem feltétlen szakmai alapokon nyugvó táplálkozási trendek előretörése, infláció, keresőképesség csökkenése, stb.). 

A termelő olyan romlandó terméket ad el, amely folyamatosan termelődik és hosszútávon nem raktározható el. A feldolgozó és a kiskereskedelem ezzel szemben tud készletezni, tud raktározni és ami jelen helyzetben sok gondot okoz (szerintem!): tud importálni. Hogy ez miért gond? Nyugat – Európa túlkínálata, a felesleg itt nálunk talál vevőkre. Sokszor ár alatt, sokkal olcsóbban kerülnek ezek a termékek a magyar boltok polcaira. Hogy ez a mérsékelt ár megéri-e az exportáló ország termelőinek? Nyilván a termelési költségeket valószínűleg nem fedezi, de még mindig jobban jár, mint ha megsemmisíti.

𝐌𝐢𝐫𝐞 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐢́𝐭𝐡𝐚𝐭 𝐚 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐨̋ 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐥𝐞𝐠?

A kisebb gazdaságok érzékelhették, hogy nem kötnek velük szerződést a felvásárlók. Nem teszik, hiszen jelenleg a SPOT piacon borzasztó olcsón beszerezhető a nyerstej. A felvásárlás hektikus, alig kiszámítható/tervezhető, ha el is viszik, igencsak ár alatt teszik ezt. Ez az ár jobb esetben talán éppen nullára kihozza a gazdaság működését, de a mostani realitás inkább az az, hogy veszteséget termel. A következő 3-6 hónap - meglátásom szerint - nem sok jóval kecsegtet. 

𝐹𝑜𝑔𝑎𝑑𝑗𝑎 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑡𝑒𝑟𝑚𝑒𝑙𝑜̋ 𝑎𝑧 𝑒𝑔𝑦𝑢̈𝑡𝑡𝑒́𝑟𝑧𝑒́𝑠𝑒𝑚𝑒𝑡, 𝑏𝑜𝑟𝑧𝑎𝑠𝑧𝑡𝑜́ 𝑒𝑔𝑦 𝑖𝑑𝑜̋𝑠𝑧𝑎𝑘 𝑒𝑙𝑒́ 𝑛𝑒́𝑧𝑢̈𝑛𝑘! 𝐴 2026-𝑜𝑠 𝑒́𝑣 𝑛𝑒𝑚 𝑎 𝑛𝑜̈𝑣𝑒𝑘𝑒𝑑𝑒́𝑠, 𝑓𝑒𝑗𝑙𝑜̋𝑑𝑒́𝑠 𝑒́𝑣𝑒 𝑙𝑒𝑠𝑧 – 𝑠𝑜𝑘𝑘𝑎𝑙 𝑖𝑛𝑘𝑎́𝑏𝑏 𝑎 𝑡𝑢́𝑙𝑒́𝑙𝑒́𝑠𝑒́. 𝑇𝑎𝑟𝑡𝑠𝑎𝑡𝑜𝑘 𝑘𝑖!

𝐍𝐞́𝐡𝐚́𝐧𝐲 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐥𝐚𝐭, 𝐭𝐢𝐩𝐩, 𝐚𝐦𝐢𝐭 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐦𝐞𝐬 𝐦𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐥𝐧𝐢:

- Légy képben, hogy mennyi a napi tejtermelésed!

- Légy képben, hogy mennyi a gazdaságodban az 1 liter árutej előállítási költsége!

- Légy képben, hogy mennyi egy fejős tehened napi tartási-, takarmányozási költsége!

- Keresd meg a potyázókat! Ha megvan az előző pontban lévő összeg, azonosítsd azokat a teheneket, akik nem termelik ki a "napi díjukat". Húzz meg egy termelési színvonalat (pl. napi 10-15 liter tej), az ezalatt lévő állatok esetében egyedileg dönts: maradjanak a gazdaságban, vagy selejtezed őket. 

- Ha mesterségesen neveled fel a jövő generációját tejpótló tápszerrel, érdemes átszámolnod, hogy a tejpor vásárlásával vagy az árutej itatásával jársz-e jobban?

- Legyen kézben a szaporodásbiológia! Egy tejhasznú állomány esetében különösen igaz, hogy az optimális időpontban történő újravemhesítés alapjaiban határozza meg a termelés gazdaságosságát és hatékonyságát. Törekedj arra, hogy az ellést követő 120-150. napig újravemhesüljenek az állataid.

- A nyerstej felvásárlóknak történő értékesítése kecsegtet a legkisebb haszonnal. Keress új lehetőségeket: próbáld értékesíteni közvetlenül a fogyasztóknak a nyerstejedet. Ha tudod, dolgozd fel: értékesíts joghurtot, sajtot, stb.. 

- Minimalizáld a költségeidet, vigyázz az állataidra és az eszközeidre. Na meg persze Magadra!

Kedves nem-termelő olvasó! Soha nem volt aktuálisabb a felhívás:
KERESD A JELET, IGYÁL MAGYAR TEJET!

Fotó : Fortepan